Az e-kereskedelem felé nyit a SPAR

Az e-kereskedelem felé nyit a SPAR

A fogyasztás felfutásának és a vásárlói igényeknek megfelelő kereskedelmi koncepciónak köszönhetően növelte mind az árbevételét, mind pedig a profitját tavaly Magyarországon a SPAR – mondta a Világgazdaságnak Heiszler Gabriella, az áruházlánc ügyvezető igazgatója. A tavaly 32 százalékos fluktuációt idén 28 százalék alá szorítanák, a franchise üzletek forgalmi részarányát pedig a jelenlegi 6-ról öt-hat év alatt 15 százalékra emelnék.

A 2017-es üzleti év pénzügyi mutatói már ismertek, mennyire elégedett az eredményekkel a SPAR?

Az ágazat természetes velejárója, hogy elsősorban a bruttó forgalom alapján tájékozódunk, tavaly 8,9 százalékkal 562,5 milliárd forintra nőtt az értékesítés. Az éves beszámoló azonban a nettó árbevételt takarja, a szerint 9,1 százalékos bővülés eredményeként értük el a 477,6 milliárdot. Ebben benne vannak például a bérleti díjak és a reklámszerződések is, a bruttóban viszont kizárólag a bolti kasszák összesítése és a forgalmi adó. Mivel hasonló árréssel dolgoztunk, mint korábban, az előző évi 15,7 milliárd forintról 19,4 milliárdra ugró profit a növekvő keresletnek tudható be, amivel elégedettek lehetünk. Ha nem a diszkontszektorról beszélünk, hanem a hagyományos kereskedelemről, nekünk a legnagyobb a növekedésünk.

Kitart a mostani évre is a lendület?

Az idei év eleje is jól alakult, hasonló előrelépésben bízunk, igaz, sok múlik a karácsonyi időszakon, ami a teljes éves értékesítés 15 százalékáért felel. A piaci részesedésünk 0,3 százalékkal nőtt tavaly, ami első ránézésre nem egy eget rengető adat, az éles piaci versenyben azonban nem lebecsülendő, szintén jó kiindulópont a 2018-as évre.

Mekkora nehézséget jelentett legutóbb a logisztika, a beszerzés és egyáltalán a munkaszervezés terén a két legkiemelkedőbb forgalmat hozó időszak, a karácsony és a húsvét?

A karácsonyi dömpingre való felkészülés ma már lényegében rutin, mégis szeptembertől heti ütemezésű megbeszéléseket tartunk az előkészületek kapcsán. A legapróbb dolog is számíthat: mely napokra esik az ünnep, hogy veszik ki előtte az emberek a szabadságukat. Húsvétkor a nagypénteki zárvatartás viszont felborította a rendet, az említett szempontok mindegyikében extrém nehéz a szervezés, nyilván a vásárlók is érzik a tömeget csütörtökön és szombaton egyaránt, de a forgalmat tekintve nálunk a csütörtök az erősebb. A legnagyobb kihívást a friss áru biztosítása okozza a húsvét utáni keddi, szerdai napokra.

Mindezek alapján egyetért azzal a szakszervezeti állásponttal, amely szerint a nagypénteki szabadnap helyett mindenki jobban járna december 24-ével?

Forgalmilag mindegy, logisztikailag, szervezésben azonban kétségtelenül egyszerűbb lenne. De erre is csak egy olyan peremfeltételként tekintünk, amelyhez alkalmazkodnunk kell.

A munkaerőhiány kikényszerítette a jelentősebb béremeléseket. Van-e további mozgásterük a még jobb anyagi feltételek biztosítására?

Tavaly 9 milliárd forinttal fordítottunk többet bérezésre, mint 2016-ban, idén hasonló mértékű emelkedéssel haladunk tovább. Ez egy nettó szám, amelyben benne van a szociális hozzájárulási adó kedvező változása is. A szektorunk érzékeny a minimálbérre, alapvető célunk, hogy a belépő szintet továbbra is a garantált bérminimum felett állapítsuk meg. A fogyasztás, a vásárlóerő növekedése jót tesz a kereskedelemnek, jót tesz a SPAR-nak, ha ez a trend folytatódik, a dolgozóinknak is több jut.

Heiszler Gabriella szerint a megtartás az új toborzás
Fotó: Földi D. Attila

Az ország mely részein és milyen munkakörökben van még leginkább munkaerőhiány?

A munkavállalói létszám mintegy 60 százaléka Budapesthez, illetve az M1-es autópálya vonzáskörzetéhez köthető. Ezeken a területeken, különösen az osztrák határ közelében érezzük leginkább az elszívó hatást. Sokan mondják, hogy a megtartás az új toborzás, ez ránk is érvényes. Nehéz volt a 2016-os év, akkor 39 százalék volt a fluktuáció, tavaly lementünk 32 százalékra, ami komoly eredmény, különösen, ha a romló külső környezetet vesszük alapul, idén pedig szeretnénk lemenni 28 százalékra. A fizikai állományt tekintve lényegében mindenhol munkaerőhiány van a szakképzett eladótól kezdve a hentesen át a logisztikusig, teherautó-sofőrig. Ezzel szemben boltvezetőknél 6 százalék a fluktuáció, területvezetői szinten pedig szinte csak nyugdíjba mennek el kollégák. Egyre több belső képzésünk van, ha már a henteseket említettem, a saját húsüzemünkben ötszáz kollégát képeztünk ki hús és felvágott értékesítésére, de van például top eladói, illetve mesterképzésünk is.

Éles az ellentét a magyar tulajdonú élelmiszerüzletek és a multinacionális láncok között. Ezek a súrlódások mennyire befolyásolják a SPAR magyarországi terveit?

A SPAR változatlanul hosszú távon tervez Magyarországon, de nem esik jól, ha lemultiznak, hiszen regionális nagyvállalat vagyunk, három megfogható osztrák család a tulajdonos. Ausztrián és hazánkon kívül Horvátországra, Szlovéniára és Észak-Olaszországra koncentrál a cégcsoport, teljesen más működési modellről és struktúráról van szó, mintha egy ötven-hatvan országban jelen lévő vagy tőzsdén jegyzett vállalatról lenne szó. Azért is furcsa a multizás, mert sokat teszünk azért, hogy a magyar élelmiszerek eljussanak a magyar fogyasztókhoz, csaknem 90 százalékos részarányban Magyarországról származó termékeket forgalmazunk.

Mennyire elégedettek a hazai üzleti környezettel?

Fontos és hasznos tulajdonság az alkalmazkodás, de jó lenne előrelépni a kiszámíthatóság terén is. Az nem baj, ha születik egy jogszabály, és valamiben meg kell változtatnunk a viselkedésünket, a kérdés inkább az, hogy erre mennyi felkészülési idő jut, illetve elfogadják-e a túlszabályozással szemben az észszerűsítést célzó érveket a törvényalkotók.

Az elmúlt években tovább terjeszkedett a lánc. Minél több új áruház megnyitását vagy a már meglévők korszerűsítését tartják fontosabb feladatnak?

Nemcsak a plázatörvény miatt, de több idő, energia az új üzleteket előkészíteni. Ha hat-nyolc új helyen megjelenhetünk évente, az már jó eredmény. A korszerűsítés összességében több pénzt visz el, a megváltozott fogyasztói igények miatt ez prioritást élvez, igyekszünk évente legalább húsz áruházat megújítani. Az üzletek darabszámának nagyobb arányú növelésére a franchise rendszer ad lehetőséget. Noha ezek az üzletek alkotják a legdinamikusabban fejlődő szegmenst, ma még csak a bruttó árbevétel 6 százalékát hozzák, az a cél, hogy a következő öt-hat évben ez a mutató kússzon fel 15 százalékra.

Milyen formátumú üzlet lehet a jövőben a legsikeresebb?

Jelenleg 33 hiper-, 346 szupermarkettel, illetve 154 franchise üzlettel rendelkezünk, mindhárom fő kategória a maga útját járja. Úgy látom, az egészen pici és a viszonylag nagy üzleteké lehet a jövő. Azaz főszerephez juthatnak a 300-500 négyzetméteres, lakóhelyhez közeli, városi boltok, ahol már van választék, és akár percekben mérhető a napi bevásárlás, a másik pedig az 1500-3000 négyzetméteres kategória, ahol széles a választék, mégis könnyen bejárható.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja.

Forrás: Világgazdaság